2011. november 11., péntek

Meglepo dolog...

Ma ezt az uzenetet kaptam facebook-on, meglepett de egyben nagyon meg is hatodtam tolle, reg irtak nekem ilyen szepet. Gondoltam megmutatom nektek. Ime az uzenet:

            
"Szia! Én fiuból vagyok. Fura gondolatokkal van tele a fejem mindig. Tetszik amit írtál, és annak
ellenére, hogy csak egy lájkot kaptál rá a barátnődtől, én gyakran elolvasom. Szeretem nagyon.
Minél nagyobb a szív, annál nagyobbat szív. Most irnom kell neked, mert azthiszem, te megérted, és
nem kockáztatom az esélyét annak, hogy valaki hűlyének néz. Bár az igazság az, hogy hányingerem van
attól, hogy olyan akarok lenni, mint valaki más. A korlátaimtól is hányingerem van, hogy több mint x
éve minden mondat ugy hadja el a számat, hogy egy mérce fut le a fejemben, hogy mit mondhatok, s mit
nem. Hogy tetszik e amit mondok, vagy sem. Van egy játék, amit nagyon szeretek játszani, mert ugy
szárnyal a lelkem tölle, mint a sas, s olyan könnyű leszek tölle mint a szellő. A játék arról szól,
hogy kimondom minden golndolatom azonnal, tétovázás nélkül, énkép nélkül, mérce nélkül. most ezt
fogom játszani veled.
Ugy látom, ráéreztél te is erre kicsi Bó. Erre a játékra. A sorok, kőkemények, amiket irtál. bátor
vagy, de látod, nem fog már senkin a csoda. Kommerc, matrix világot élünk, egy kibebaszott reklám,
reklámarcok dézsájában.. Céltalan fetrengés és gusztustalan hánykolódás ami van, önmaguk mocskában,
és tárgyak imádatában. Mit keresel? Fura plüsmacipuha lelked kitetted a nagyvilág elé, mintha csak
azt akarnád, hogy megdöngessenek Ez a rendszer, sajnos ez a mezőny, a mi mezőnyünk ezüst
szögesdróttal van metélve, és kegyetlen és drága, de legalább jó szar. Büdös kegyetlen. Valószínű
bábu világ, tényleg mint a mátrix. Csodákat látok én is, s azthittem, hogy tul elvont vagyok,
egyszerre 10-20 gondolat pörög át a fejemen, és keresem ügyesen önmagam. A boldogság fogalmát
megértettem, és tudom, hogy mi tesz boldoggá. Nem a pénz... boldoggá tesz például a szabadság.
Bármit megtehetek. Kedvellek téged kicsi leány. Én nem érdekesnek látlak, hanem szépnek. Emlékszem
rád nagyon régről ám. Megnyugtat a jelenléted, még akkor is, ha te nem figyelsz rám Na, whatewer,
érdekes mód nagyon sokban hasonlítunk.. csak azt akartam mondani, hogy én is szivesen vállalok dolgokat. "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Akik itt jártak