Muszaj...

Muszáj alkotnom nem tudom mit. Különben rabigába hajt valaki más, nem tudom mije… Nem akarok megérteni és hasonlítani, az a dolgom, hogy alkossak! Az már édes mindegy, hogy mit… Egy biztos, hogyha nem jössz rá, hogy mi a nem tudom mid, akkor egy leszel a sok közül. Édes mindegy, hogy az egy épület, egy étel vagy egy pár zokni. A lényeg, hogy alkoss valami újat. És tessék már hagytál is egy nyomot a világban, ami a te műved és amit, ha kézbe veszel, megnézel, elolvasol, vagy meghallgatsz, máris egy kicsivel többet tudsz RÓLAD. többet, mint bárki más.

Valaki követ álmodik

Ha majd hamut álmodnak a kövek,
s a boldog hamu embert álmodik,
valaki semmit - istent álmodik,
torkában némán torlódó kövek.

A szó kővé lesz egyetlen napon,
törvénytáblából készül útvesztő
köré, karneol idő - útvesztő
ő is, önmaga álma egy napon.

A szavak csak szavakat álmodnak,
csak egy könyvet útvesztőkkel, kövekkel
s tükrökkel, eme végtelen kövekkel,
melyekben arcok arcot álmodnak.

Egyetlen arc lesz, mely már végtelen,
akárha most zuhanna egy tükör
mélyébe - mintha sok törött tükör
kövek röptét álmodná végtelen.

És egyszer kövek álmodnak követ,
és egyszer hamu hamut álmodik,
egy álom semmit - embert álmodik,
a csend torkában lüktető követ.

Meglepo dolog...

Ma ezt az uzenetet kaptam facebook-on, meglepett de egyben nagyon meg is hatodtam tolle, reg irtak nekem ilyen szepet. Gondoltam megmutatom nektek. Ime az uzenet:

            

"Szia! Én fiuból vagyok. Fura gondolatokkal van tele a fejem mindig. Tetszik amit írtál, és annak

ellenére, hogy csak egy lájkot kaptál rá a barátnődtől, én gyakran elolvasom. Szeretem nagyon.

Minél nagyobb a szív, annál nagyobbat szív. Most irnom kell neked, mert azthiszem, te megérted, és

nem kockáztatom az esélyét annak, hogy valaki hűlyének néz. Bár az igazság az, hogy hányingerem van

attól, hogy olyan akarok lenni, mint valaki más. A korlátaimtól is hányingerem van, hogy több mint x

éve minden mondat ugy hadja el a számat, hogy egy mérce fut le a fejemben, hogy mit mondhatok, s mit

nem. Hogy tetszik e amit mondok, vagy sem. Van egy játék, amit nagyon szeretek játszani, mert ugy

szárnyal a lelkem tölle, mint a sas, s olyan könnyű leszek tölle mint a szellő. A játék arról szól,

hogy kimondom minden golndolatom azonnal, tétovázás nélkül, énkép nélkül, mérce nélkül. most ezt

fogom játszani veled.

Ugy látom, ráéreztél te is erre kicsi Bó. Erre a játékra. A sorok, kőkemények, amiket irtál. bátor

vagy, de látod, nem fog már senkin a csoda. Kommerc, matrix világot élünk, egy kibebaszott reklám,

reklámarcok dézsájában.. Céltalan fetrengés és gusztustalan hánykolódás ami van, önmaguk mocskában,

és tárgyak imádatában. Mit keresel? Fura plüsmacipuha lelked kitetted a nagyvilág elé, mintha csak

azt akarnád, hogy megdöngessenek Ez a rendszer, sajnos ez a mezőny, a mi mezőnyünk ezüst

szögesdróttal van metélve, és kegyetlen és drága, de legalább jó szar. Büdös kegyetlen. Valószínű

bábu világ, tényleg mint a mátrix. Csodákat látok én is, s azthittem, hogy tul elvont vagyok,

egyszerre 10-20 gondolat pörög át a fejemen, és keresem ügyesen önmagam. A boldogság fogalmát

megértettem, és tudom, hogy mi tesz boldoggá. Nem a pénz... boldoggá tesz például a szabadság.

Bármit megtehetek. Kedvellek téged kicsi leány. Én nem érdekesnek látlak, hanem szépnek. Emlékszem

rád nagyon régről ám. Megnyugtat a jelenléted, még akkor is, ha te nem figyelsz rám Na, whatewer,

érdekes mód nagyon sokban hasonlítunk.. csak azt akartam mondani, hogy én is szivesen vállalok dolgokat. "

Nem!

 Ujra irt, fura h nyar ota semmi, vagyis csak hetfon beszeltunk es most ujra ir. Nem tudok mar ugy tekinteni ra mint eddig, igen o marad mindig az "O AZ" de ennyi. Szeretem azt, h barmirol tudok beszelgetni vele, olyan temakrol is ami tudom, h masok szamara tulsagosan elvont es megmagyarazhatatlan. Mindig menekulhettem hozza barmi problemam volt, tudtam vele biztonsagban vagyok es, hogy o igazan megerti ami bennem jatszodik.

Latta es latja most is azt akive valtozom, meglatta bennem azt amit masoknak meg eddig nem sikerult. Talan ez kot annyira hozza, hogy ismeri a titkot ami bennem rejtozik.

A titkot amit eszrevetlenul feltartam elotte, akinek megengedtem, hogy bepillantast nyerjen egy olyan vilagba ami azelott mas szamara zarva volt. Szeretem enemnek azt a reszet ami mellette alakult ki es azt a reszet is ami az elvalasunk utan feljodott ki. Erosse valtam megertettem es meglattam, h kik a fontosak az eletemben. Sokat koszonhetek anyanak aki velem egyutt sirt az elvesztese utan,aki egy heten at konyorgott, h egyek valamit mert hanem nem lesz mas valasztasa korhazba visz. Aki az oleben etetett mint egy kisbabat es madarat lehetett volna fogatni vele amikor lecsuszott vegre egy kanal leves a torkomon.

Nem, nem akarom ujra atelni ezt, tudom hogy csodalatos volt vele az az egy eve,  a vele eles egy mas orszagban, a rengeteg kirandulas az ejszakakon at tarto szeretkezesek....de nem nem akarom megegyszer. 

Tudom, h fontos vagyok szamara, hisz o mondta, de ez nem tortenhet meg megegyszer, akkor azon az ejjelen amikor az ajulasbol ebredve a szoba padlojan fekudtem megfogadtam tobbe nem elem at ujra ezt a poklot.

Szösszenet

Életünkben nagyon sok mindent lehet szívvel-lélekkel csinálni.
De rengeteg olyan ember van, akinek ez hiányzik az életéből. Ezek az emberek vannak
többségében. Azt látom, hogy ha találkoznak valami olyan dologgal, ami extázist
eredményez, akkor váratlanul feloldódnak, és át tudják adni magukat ennek az ünnepnek…
Eszükbe jut, hogy jó lenne akkor ebbe bele is pusztulni. Mert tudják azt, hogy ennek a
megszűnésével újra visszakerülnek az unalomba és a szürke létbe. Csak abba, amiért
megdolgoztak.